Az Intelligent Community Forum évről-évre odaítéli az Év Intelligens Közössége díjat – jelenleg Stockholm a cím birtokosa. Ősszel kihirdették a 21 esélyest, januárban pedig leszűkítették azt hétre, a májusi New York-i átadóig várhatunk a győztesre. Három európai esélyes van, és csak egy az új tagállamok közül, Tallinn – a skót Dundee és a holland Eindhoven a továbbiak. A közösségek társadalmi és gazdasági fejlődését és az új technológiák társadalomformáló hatását kutató befolyásos think tank szerint mindegyik jelölt példaértékűen használja ki a szélessávú internetkapcsolatok adta közösségi és üzleti lehetőségeket, és elkötelezettek a magas színvonalú oktatás mellett. Az európai jelölteket vizsgálva óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy vajon melyik hazai város rúghatna labdába.
Viszi az információt
Dundee (142 ezer lakos) a brit nehézipar 90-es évek eleji visszaesése után kötelezte el magát a helyi tudásgazdaság kiépítése mellett: mára élettudományi és szoftverfejlesztő klasztereiről híres, a Dare To Be Digital szoftververseny otthona. A recesszió ellenére a tudásszektorban 5%-kal nőtt a munkahelyek száma.
Eindhovenben (297 ezer) az elmúlt tíz évben 30 ezer új munkahelyet teremtett a technológiai forradalom, miközben a top 3 szabadalmi régió közé került. A városban 275%-kal nőtt az évente startoló vállalkozások száma, eközben útjára indult a közös gazdasági, kulturális és társadalmi célokért dolgozó Brainport program. A régiót átszövő infokommunikációs hálózatra épülő fejlesztési társulás – melyben minden érdekelt közösség rendszeresen tehet kezdeményezéseket – területén a holland átlag négyszerese az innovációs költés, miközben az európai 113%-a a foglalkoztatottság.
A Brainport bemutatkozik
Tallinnt (400 ezer) úgy jellemzik, mint amely főváros a legtöbbet hozta ki a Szovjetunió összeomlásából (a 2009-es listán az egyetlen város volt fejlődő régióból). A Tigrisugrás program – ez az ő pannon pumájuk, igaz ott Tiigrihüppének hívják - nemcsak az iskolai PC-k osztásában jeleskedett, hanem a telekom iparág felvirágoztatásában is. A válság hatására sem tértek le az útról, 40 rövidtávú munkahelyteremtő és vállalkozásfejlesztési programot indítottak és fejlesztették az iskolákat. (A három európai esélyes is számos közös vonással bír, itt egy elemzés arról, hogy mik a politikai és üzleti jellegzetességei az európai közösségek IT-re alapozott fejlesztési irányainak).
